Nagy�t� alatt a mar�dinfluenza

A h�zi�llatok versengenek, hogy melyik�k a legf�lelmetesebb:

- Belehempergek a s�rba, �s vis�tva rohang�lok az udvarban, minden baromfi megijed t�lem. - mondja a diszn�.

- Leszegem a fejem, f�jtatok egy kicsit, erre a r�ten az �sszes teh�n �s birka szerte-sz�jjel fut. - mondja a bika.

- �gy teszek, mintha d�gl�tt lenn�k, �s a f�l orsz�g beszarik a f�lelemt�l. - mondja a csirke.

Sok embert �rdekelhet ez a t�ma, ez�rt gondoltam, hogy �rok egy p�r gondolatot err�l. A mad�rinfluenz�t el�sz�r a XX. sz�zad elej�n azonos�tott�k Olaszorsz�gban. Nagy visszhangja csak 2005 szeptembere �ta van. Az�ta azt halljuk, hogy vil�gszerte nagym�rt�kben terjed, vil�gj�rv�ny fenyeget, �s rengeteg ember vesz�theti az �let�t ebben a betegs�gben. Minden m�dium (telev�zi�, r�di�, �js�gok) ezt nyomatja. De szerintem ez egy nagy maszlag, beetet�s �s csak a f�lelemkelt�s valamint a p�nzszerz�s a c�lja. Mindj�rt ki is fejtem, hogy nem csak a nagyvil�gba besz�lek.

El�sz�r is, h�ny ember halt meg Eur�p�ban? A v�lasz egy sem!

�zsi�ban haltak csak meg emberek. T�r�korsz�gban, Indi�ban, K�n�ban �s m�g tal�n egy-k�t �zsiai orsz�gban volt hal�los �ldozata a mad�rinfluenz�nak. �s kik is haltak bele? A gyerekek �s az �regek. De �k is az�rt, mert a higi�niai szint ezekn�l a csal�dokn�l enyh�n sz�lva a null�t k�zel�tette (a mi eur�pai m�rc�nkhez k�pest). Nagyon szeg�nyes �letk�r�lm�nyek k�z�tt �ltek, nem megfelel�en t�pl�lkoztak, egy�tt �ltek a saj�t teny�sztett �llataikkal. Legyeng�lt szervezettel �s ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt bizony nem csoda, hogy ez t�rt�nt.

A magyar �llatorvosi kar l�trehozott egy honlapot (www.madarinfluenza.bpallatorvos.hu), hogy tiszt�zz�k a mad�rinfluenza kapcs�n kialakult t�vhiteket, amiket a m�diumok terjesztenek. A weboldal szaktan�csad�ja Prof. Dr. M�sz�ros J�nos akad�mikus, a szakmai anyagokat Dr. Dobi �kos, Dr. G�nczi G�bor �s Dr. Nagy Attila �ll�totta �ssze (a neveket csak az�rt eml�tem, hogy l�tsz�djon, hogy a honlapon l�v� �r�sokat szakemberek k�sz�tett�k). A f�oldalon tal�lhat� el�sz�b�l id�zn�m a legl�nyegesebbet:

Az ut�bbi napokban nagyon sok t�ves, pontatlan, egym�snak ellentmond�, id�nk�nt a lakoss�g k�r�ben f�lelmet kelt� inform�ci� jelent meg az �rott �s elektronikus m�diumokban.

Szerintem ez a mondat nem szorul k�l�n�sebb magyar�zatra. Nagyon sz�pen �sszefoglalja a mad�rinfluenz�val kapcsolatos h�reket, amik eddig napvil�got l�ttak a sajt�ban.

N�zz�nk m�g egy oldat, a www.haziallat.hu-t. Ezen tal�ltam egy interj�t Dr. Horv�th L�szl� �llatorvossal. Id�zet a vele k�sz�tett interj�b�l:

A mad�rinfluenza egy v�rusos mad�rbetegs�g, amely m�r r�g�ta ismert, �s ritka speci�lis eseteket kiv�ve �ltal�ban csak a madarakat beteg�ti meg. A jelenlegi v�rust m�s �llatfajok (�gy az ember sem) nem tudj�k tov�bb adni, ha esetleg m�gis megbetegedn�nek t�le, �gy nem tudj�k a fert�z�st sem terjeszteni. Nem tudunk olyan esetekr�l, amikor a mad�rinfluenza madarakt�l elt�r� fajokban okozott volna megbeteged�seket. Kiv�tel az a kisebb embercsoport, akik D�l-kelet �zsi�ban elkapt�k a madarakt�l a betegs�get, �s akik k�z�l eddig kb. 60 ember meg is halt. Ott azonban eg�szen m�s viszonyok vannak, mint itt Eur�p�ban, m�s az �llattart�si kult�ra �s az �llatokkal val� k�zvetlen �rintkez�s is, valamint m�sok az �tkez�si szok�sok is.

Eur�p�ban �s itt n�lunk Magyarorsz�gon ett�l semmik�ppen nem kell tartani!

Nagyon �rdekes, hogy a h�rad�sokban nem hangzanak el ehhez hasonl� kijelent�sek. B�r jobban belegondolva ez nem is v�letlen. Az objekt�v t�j�koztat�s nem mindig jellemz� a h�rad�kra �s az �rott sajt�ra sem. Mindegyik arr�l az oldalr�l mutatja be a h�reket, amerr�l a sz�l f�j. Nem sokan mernek �rral szemben evezni.

A Magyar Tudom�nyos Akad�mia Filoz�fiai Kutat�int�zet gondoz�s�ban �zemel� Magyar Virtu�lis Enciklop�dia (www.enc.hu) weboldalon tal�lhat�, mad�rinfuenz�r�l sz�l� bejegyz�sb�l id�zn�k egy p�r mondatot:

... jelenleg egyik v�rus sem terjed emberr�l emberre, �gy j�rv�nyt sem okozhat. Kiz�r�lag mad�r�r�l�k por�nak, illetve tollpih�knek a bel�gz�s�vel j�n l�tre emberi betegs�g. Fert�z�tt �llat h�sa szinte biztosan nem beteg�theti meg az embert; f�z�ssel, s�t�ssel a v�rus elpusztul.

Nam�rmost, ha a betegs�g nem terjed �t egyik �llatr�l a m�sikra, a fert�z�tt �llat pedig nem vesz�lyes az emberre, akkor mi�rt kell halomra �letni a csirk�ket? Valakik p�tolj�k a le�lt baromfikat. Na, ezek a c�gek bizony nagyon megszedik most magukat.

M�g valami. Aki n�z h�rad�t, az hallhatta, hogy pl. Magyarorsz�gon t�bb sz�z becs�letes dolgoz� vesztette el a munkahely�t az�rt, mert sokan nem mernek baromfih�st venni. Az el�bbi id�zetb�l is kider�lt, hogy a betegs�g nem terjed �t a h�sr�l az emberre. Viszont akinek ez nem el�g, az f�z�ssel vagy s�t�ssel elpuszt�thatja az esetleges k�rokoz�kat. Ne hagyjuk, hogy m�g t�bb ember vesz�tse el a munkahely�t. A magyar �s az �sszes t�bbi baromfi nem vesz�lyes ilyen szempontb�l. Aki teheti, tov�bbra is vegyen baromfih�st!

Az interneten tal�ltam egy nagyon j�, mad�rinfluenz�val foglalkoz� cikket. Mindenki figyelm�be aj�nlom az �r�st, mivel nagyon sok tov�bbi �rdekess�get �s inform�ci�t tartalmaz: V�rhegyi L�szl�: Bioterrorista manipul�ci�

A k�vetkez� k�rd�s, ami felmer�lhet az emberben, hogy mi�rt f�lj�k fel ezt a mad�rinfluenz�t? Mi�rt manipul�lnak benn�nket? Mi�rt akarnak becsapni?

Mert bizony minden dolognak (legyen az b�rmi) van valamilyen funkci�ja (c�l n�lk�l senki sem cselekszik). A vil�gon a k�t legj�vedelmez�bb ipar�g a hadiipar �s a gy�gyszeripar (de az olajipar sem marad el sokkal, de err�l majd m�skor). Mindenki p�nzhez szeretne jutni, valaki becs�letes �ton, valaki pedig nem. Az persze kimaradt a h�rad�sokb�l, hogy h�ny milli� doll�rt kaptak eddig egyes gy�gyszerc�gek a vakcina kifejleszt�s��rt. �s eddig h�ny embert kellett beoltani? �n nem halottam, hogy lett volna egy is. M�g nincs j�rv�ny, addig biztosan nem is kell (nem lep�dn�k meg, ha egy�ltal�n nem lenne semmif�le j�rv�ny). B�r szerintem nem ez az egyetlen nem teljesen erk�lcs�s meggazdagod�si akci�ja a gy�gyszeriparnak (persze eml�thetn�m a hadiipart �s az olajipart is, mivel �k sem makul�tlanok).

Mindenki d�ntse el, hogy kinek hisz: a TV-nek, �js�goknak, vagy az itt le�rtaknak.

A manipul�ci�kr�l b�vebben: Kivaghy Kriszti�n: A manipul�ci� tudom�nya

(Jelen cikk forr�sa: tttweb.hu Szerz�: Szab� Gerg�)

------------------------

Erre a m�re a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne v�ltoztasd! 2.5 licensze vonatkozik!

E cikk licensze:

Nevezd meg! - Ne add el! - Ne v�ltoztasd! 2.5

A k�vetkez�ket teheted a m�vel:

•          szabadon m�solhatod, terjesztheted, bemutathatod �s el�adhatod a m�vet

Az al�bbi felt�telekkel:

•          Nevezd meg!. A szerz� vagy a jogosult �ltal meghat�rozott m�don fel kell t�ntetned a m�h�z kapcsol�d� inform�ci�kat (pl. a szerz� nev�t vagy �lnev�t, a M� c�m�t).

•          Ne add el!. Ezt a m�vet nem haszn�lhatod fel kereskedelmi c�lokra.

•          Ne v�ltoztasd!. Ezt a m�vet nem m�dos�thatod �s nem k�sz�thetsz bel�le �tdolgoz�st, sz�rmaz�kos m�vet.

•          B�rmilyen felhaszn�l�s vagy terjeszt�s eset�n egy�rtelm�en jelezned kell m�sok fel� ezen m� licencfelt�teleit.

•          A szerz�i jogok tulajdonos�nak �r�sos enged�ly�vel b�rmelyik fenti felt�telt�l elt�rhetsz.

•          Nothing in this license impairs or restricts the author's moral rights.